Draco Malfoy Fanfictions' site! - Légy Te is fan!
Üdvözöllek

Sziasztok Látogatók!

Ez a Draco Malfoy azaz Tom Felton oldalamnak a FanFiction oldala, ahol új írók mutatják meg tudásukat.
Ha Te is író lennél, jelentkezz lejjebb!
Jó szórakozást!
Andie, szerki

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Chattelj
 
Számláló
Indulás: 2007-06-18
 
Naptár
2024. November
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
<<   >>
 
Menü bal

 


Hová szeretnél menni?

Home

Tom Felton

Gallery

 
Egér
Cursor from www.CarrielynnesWorld.com
 
01 Menü

 

 

*Vígjáték-Romantika         *Dráma        Slash18         *Kritika/Vélemények

 
9. Itt a tea, hol a tea?

Kiszáradt a torka. Szíve gyorsabban kezdett verni.Képzelődik, nem állhat itt, pont előtte, az ajtajában Malfoy.

Nem tudta eldönteni, hogy rémálomba illő-e vagy… maga sem tudta, mi volt az a bizonyos másik érzés, mi nem sötét sejtelmeket sugallt neki. El akarta küldeni, meg akarta neki mondani, hogy azonnal tűnjön el a közeléből. Képtelen volt.
A férfi egész közel lépett hozzá, s Hermione akaratlanul is felemelte arcára a tekintetét.

Igen, utálta, szörnyen. Főleg amiért forró bizsergés kezdett eluralkodni rajta. Az arctalan éjszakák jutottak eszébe, mikor mindig meglátogatta őt. Megveszett azokért az éjjelekért. S most itt áll előtte az, akiért annyira sóvárgott mindig, s színt, határtalan izgalmat vitt az életébe.

- Beengedsz? – szakította ki gondolatai közül egy gúnyos hang.

Hermione pillanatok alatt észhez tért. Mit képzelt? Hogy varázsolhatta így el magát? Ez Malfoy! Egy felfuvalkodott barom!

- Mit keresel itt?
- Már megint hova tetted az eszed?

Ha az már nem is volt meg, az ökle még tökéletesen a helyén volt, és használni is tudta.

- Na jó – kezdte lekicsinylően Malfoy – Kisegítelek: téged kereslek.
- Pontosabban?
- Tök pontosan téged kereslek, Granger, szóval beengednél végre?
- Nem.
- Rendben.

Azzal megfogta Hermione vállát, aki ettől kicsit megrémült, s arrébb tolta az útjából, hogy bejusson a lakásba. A lány megérezte az illatát, akaratlanul törtek rá az emlékek, a sötét képek, s a feketeségben született sóhajok vízhangzottak a fülében.

- Álmodozol még egy darabig az ajtóban, vagy tudnád egy kicsit rám is összpontosítani a figyelmed?

A probléma itt volt, akárhonnan nézte a dolgot, mindenhogy Malfoy volt most a középpontban.

- Sosem szerettem rád összpontosítani.

Ahogy ezt a mondatot kimondta, máris eszébe jutott a zuhanyzós jelenet, mikor csak egy csókot adott neki, csak azért látogatta meg.

- Akkor most gyakorold, légy oly kedves.
- Jól hallottam, megkértél szépen valamire?
- Nem. Csak ironizáltam – mondja unott hangon.

Ez a barom kifogyhatatlan gúnyból.

- Megkínálnál valamivel?
- Nem! Miért jöttél?
- Tudod, utálom mások helyett elvégezni a munkát.
- Szabadságon vagyok.
- Úgy nézek ki, mint akit ez érdekel?

Hú, de gyűlöli őt! Nem elég, hogy szenvedélyesen szerette hónapokon át, most beállít, semmi titok nélkül, és… nem! Ne merjen hozzá érni!

- Te soha nem nézel ki sehogy, Malfoy! Ezért vagy annyira unalmas, mint a---
- …professzor palántád? – vágott Malfoy a szavába.

Hermione elvörösödött.

- Leszállnál végre erről a témáról?
- Le. Untat.

A lány ökölbe szorította kezeit.

- Itt van az anyag – vett elő Malfoy egy vaskos mappát. – Sürgős.
- Akkor most sürgősen el is mehetsz.
- Talán meg kéne beszélnünk.
- Az eszem újra a régi, nincs szükségem a segítségedre.
- Na igen, Hermione Granger, aki mindig mindent megold egyedül. Ha nem lennél ennyire görcsös, talán össze is tudnál szedni egy normális pasit.
- A normális pasi nálad saját magad vagy, Malfoy. Már pedig én pont a magad fajtákat utálom.
- Szóval megint utálsz – mosolyog pökhendien.

Átható tekintettel vizsgálta őt, s Hermionét kirázta a hideg. Tett hátrafelé akaratlanul egy lépést.

- Csak nem tartasz valamitől?
- Griffendéles voltam.
- Aham – szólt a férfi vontatottan, unalmas képet vágva hozzá.

Nem szóltak jó darabig egymáshoz. A feszültség egyre nőtt körülöttük. Malfoy nem mozdult, mintha még mondani akarna valamit. Azonban Hermione szemében pár pillanatig a tehetetlenség nyoma jelent meg a másik arcán. Ami szinte azonnal meg is szűnt, és felvette arcára újra a szokásos maszkot. Mit akar mondani neki? Csak nem akarna mindent bevallani? Nem. Ahhoz túl gyáva volt. Ilyenre nem lenne képes. Persze, azt hitte, hogy olyan szenvedélyre sem lenne képes, mint amit látatlanban adott neki.

Megőrült! Most komolyan a jó tulajdonságokat kezdi keresni benne?
Malfoy egy szó nélkül beljebb ment a nappaliba, és ott az üvegasztalra letetette az iratokat.

- Milyen lakályos – nézett körül.
- Én rendeztem be – vetette csak úgy oda Hermione.

Egyáltalán minek hagyja, hogy ez a barom a lakásában mászkáljon minden illemet figyelmem kívül hagyva?

Szinte félénken nézte őt, ahogy ott állt a nappaliban. Nem tudta, mit gondoljon. Azt akarta, hogy menjen el, hagyja végre békén, és valahol, mélyen legbelül arra vágyott, hogy maradjon még egy kicsit.

Ettől a gondolattól zavarba jött, és leült az egyik fotelbe, majd a kezébe vette pusztán pótcselekvés gyanánt a papírokat, amiket a másik hozott. Olvasta, persze, még hogy olvasta! Csak úgy ott voltak a szeme előtt a betűk, de mintha mindegyik valami fura ékírássá definiálódott volna át: egyszerűen nem fogott fel semmit abból, ami a dokumentumban állt. Nem tudott koncentrálni rá. Ahogy látszólag a szövegbe temetkezett, oldalról figyelte Malfoyt, ahogy az leül a másik fotelre mellé.

- Azt hittem, hogy készülsz végre hazamenni! Az üres fejű libád biztos zokon veszi, hogy egy Hermione Granger-el töltöd az estéd.
- Nem töltöm veled az estém.
- Akkor most mit csinálsz? Mert akárminek is nevezed, hogy őszinte legyek, engem nagyon zavar.

Valahogy nem volt biztos benne, hogy épp Malfoy nagyon zavarja. Zavarta, de másképp, mint eddig. Nem olyan volt, mint mielőtt tudta volna, hogy ki ő. Most nem a régi mardekárost látta benne, csak részben.

Úgy érezte, ezzel a gondolataival tiszta hülyét csinál magából.

- Granger, rohadt fárasztó volt a mai napom, és örülnék, ha nem irigyelnél tőlem egy kurva teát.

Hermione felvonta a szemöldökét.

- Kérlek – tette hozzá Malfoy kissé gúnyosan.
- Utána elmész?
- Igen, Granger, elmegyek, de tudod, szeretném még kiélvezni, ahogy rám öntöd azt a forró teát.

Honnan a fenéből tudta, hogy ezt tervezem?

Bement a konyhába és elkezdett vizet melegíteni. Mi a fenét csinál? Ennek a rohadéknak, aki becsapva őt, esténként eljött hozzá, megalázva titkával, romba döntve érzéseit szerette az ágyban, most teát csinál.

Oldalról látta, hogy Malfoy nekidől az ajtófélfának és őt figyeli. Fura érzése volt. Meghitt légkör, mire vágyott. Egy barátra, hogy ne kelljen egyedül töltenie az estéit, kinek így, teát csinálhat, vagy főzhet neki, gondoskodhat róla. Igen. Ez volt mióta minden vágya. S most pillanatokra ezek a vágyott érzések kezdtek eluralkodni rajta. Minden olyan nyugodt volt benne, csöndes.
Lopott pillanatok voltak, ahogy minden mozdulatán érzete a másik tekintetét. Lehet ő ilyen valójában? Képes ilyen mély, és gyöngéd érzéseket adni másnak, s kiváltani másból? Hosszú percekig, míg a teán ügyködött, úgy érezte, igen, képes rá. Amikor elkészült az ital, a kezébe nyomta.

Ujjaik összeértek. Hermione túl hirtelen rántotta vissza a kezét és zavartan kezdte a padlót vizsgálni, ami feltűnt a másiknak. Nagyon is. Nézte egy darabig, de nem szólt semmit, hátat fordított, és ismét minden illemet félretéve, besétált Hermione hálószobájába.

Ahogy Hermione dühösen utána lépdelt, hogy elküldje a fenébe, hirtelen megtorpant az ajtóban. Rájött, hogy mit is lát valójában. Azt, amire korábban hónapokig vágyott: látni azt a férfit, a világos, koromsötéttől mentes hálószobájában, ahogy ott áll vele szemben, vagy épp az ágyban fölé hajol. Látni akarta minden mozdulatát, arcvonásait, s most, ezen az őrült, s abszurd estén, váratlanul megkapta.

Malfoy az ágyáig sétált.

- Szóval drágám, ez a fülledt éjszakáid színtere? – kérdezte szemtelenül.
- Neked mindig csak a szexen jár az eszed?
- Férfi vagyok.

A mardekáros egy mozdulattal leült Hermione ágyára, és kéjes tekintettel vizsgálgatta őt. Mindketten tudták, hogy nem most van itt először. Nem most ül le először arra az ágyra. Persze a férfinek fogalma sem volt, Hermione előtt kiléte már nem titok. És soha nem is lesz, egyszerűen elfelejti az egészet, lerázza magáról ezt a barmot, és minden úgy megy majd, mint a régi kerékvágásban.

Ez a gondolata olyan magabiztosnak tűnt, csak biztos érzelmi támasz nem volt ezekben a pillanatokban a lányban.

Miért csinálja ezt? Mintha tudtára akarna hozni valamit. Egyre jobban kívánta, hogy tűnjön el a lakásából. Ennek semmi értelme nem volt. Csak felkavarta, olyan érzéseket hozott felszínre, amit ő el akart nyomni, el akart felejteni, s teljesen visszájára akart fordítani. Nem akart a jóra emlékezni a férfiből.

- Megittad már azt a teát? – kérdezte sürgetve a másik távozását.
- Oh igen, tessék, a csésze – nyújtotta felé.

Hermione, kissé hezitálva, megindult.

Próbált nem arra gondolni, amikor minden este megsüppedt az ágya, mikor az idegen ráült, és pontosan ilyen látványt nyújtott volna, mint most Malfoy. Ez volt a gond, teljesen így látta volna őt a fényben.

Elvette a csészét tőle, de a férfi véletlen meglökte azt, és így a maradék tea Hermione melle közé fojt, pólója mély kivágásába.

- Oh, maradt még benne tea? – nézett rá gúnyosan Malfoy. – Pedig azt hittem, hogy megittam mindet!
- Ne szórakozz velem, Malfoy! – sziszegte felé dühösen a lány.
- Nem szórakozom, de segíteni tudok.

Ahogy ott állt előtte a lány, felemelte kezeit és nyakába akasztotta, lehúzta magához. Hermionét hirtelen érte ez a mozdulat, s reagálni sem volt ideje, csak érezte, hogy süllyed a teste, s közelít a másik felé. Gyengének érezte magát, főleg lábait, melyeket furcsa remegés fogott el, s nem tudott határozottan állni rajtuk. Összerogytak, s Malfoy lába elé esett.

Igen, esetlennek érezte magát, kiszolgáltatottnak. Csak úgy, mint régen az éjjeleken, de élvezte, hogy a másik megtehet vele mindent, miközben egy teljesen más, s felszabadult világba viszi lényével.

Malfoy a lány pólójának kivágásához hajolt, s nyelvével, finom vonalat húzva bőrére, elkezdte felitatni a teát. Hermione még inkább remegni kezdett. El akarta lökni őt… magához akarta húzni. Nem tudta, hogy mit akar, csak azt, hogy jó, felemelő érzés volt minden érintés, mint korábban is. S most még tisztább, lát mindent, tudta melyik testrészéhez ér hozzá, ha felemeli kezeit. S felemelte, beletúrt a másik hajába, s erősebben húzta bőréhez a fejét.

A másik ajkai szelíden kényeztetették… ahogy múltak a másodpercek, az érintések egyre vadabbak, egyre hevesebbek lettek. Izzott a levegő, izzott Hermione teste. Rá kellett jönnie, mennyire hiányzott ez neki.

Ha eddig volt kétsége afelől, hogy Malfoy valójában titkos látogatója, most ködös agyán keresztül, hirtelen befurakodott egy biztos gondolat: ő az.

Ahogy a másik ajka elszakadt a bőrétől, a forró köd is megszűnt körülötte.

Kerek szemekkel nézte Malfoy, ki diadalittasan mosolygott rá.

Azonnal felállt és dühösen meredt a férfira. Úristen, mit tett? Elgyengült. Ez még egyszer nem fordulhat elő!

- Takarodj a lakásomból! – szólt rá emelkedett hangon.
- Nyugodj meg, már itt sem vagyok.

A mardekáros teljesen nyugodtan felállt, és elsétált a lány mellett. Az ajtóból visszafordult.

- Oh igen, Granger. Ez még a tiéd – vett elő a zsebéből egy levelet, és lerakta a sarokban álló komódra.
- Csak nem a főnöktől?
- Nem. Tőlem. Tudod, mindig az enyém az utolsó szó, ezt vésd az eszedbe.

Persze, hisz ma Hermione küldte neki az utolsó levelet, ő pedig nem válaszolt rá. Ekkora felfuvalkodott vadbarmot még nem látott!

- Nyugodj meg, Malfoy! A kandallóban fogja végezni.

Malfoy nem reagált, csak kisétált az előszobába az ajtóhoz. Hermione dühösen lépdelt utána, mintha csak meg akarna róla bizonyosodni, hogy tényleg eltűnik végre a lakásából. Malfoy kinyitotta az ajtót, de mielőtt végleg eltűnt volna, újra a lány felé fordult.

- A teát két cukorral szeretem, és kevesebb citrommal. Ahogy te csináltad, pocsék volt.

Ezzel a mondattal lépett ki végleg a lakásból és zárta be maga mögött az ajtót.
Hermione hápogott. Dühében felemelte a teáscsészét és az ajtónak vágta. Az nagy csörömpöléssel hullott darabokra.

Legszívesebben a haját tépte volna! Teste most már a féktelen haragtól remegett. Hogy merészeli? Egyáltalán, hogy mert idejönni hozzá?

Visszament, maga körül mindent rombolva a hálószobájába. Meglátta a levelet, amit ott hagyott Malfoy. Oh, hát ő aztán nem fogja elolvasni! Fogta, és négyfelé szaggatta az irományt, majd egy mozdulattal a komód fiókjába dobta.

Leült az ágyára.

Miért pont ő? Miért nem lehet más, aki ilyen érzéseket vált ki belőle? Hogy lehetett egyszerre így gyűlölni valakit, és egyszerre így kívánni? Túl meggyötört volt ahhoz, hogy megtalálja erre a kérdésre a választ. Lefeküdt aludni, felkavart szívvel.

 
A hét képe
 
Jelentkezés

"Én is író leszek!"

Ebben a menüpontban az E-mail címemre küldhetitek a műveiteket, amit azonnal feltöltök, amint tudok!
:)

 
Látogatók

látotagó olvassa a lapot.

 
kod1

 

 

 
Csúszka

 
new css

#ff0066

 

A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?    *****    Will Vandom Rajongói Oldala &#9829; nosztalgia W.I.T.C.H. a javából, 2006 óta &#9829; Te még emlékszel?    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tedd meg te is, én segítek értelmezni! Kattints! Várlak    *****    Nagyon részletes születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + kötetlen idejû beszélgetés diplomás asztrológussal! Kattints