1. Csak egy éjszakát

Ez az utolsó este, mikor együtt lehetnek, mint iskolatársak. Talán soha se találkoznak többé. Nem tudhatni, mit hoz a jövő – gondolják  egyesek, de ebben a világban, ez nem így van.
Ez a ballagás napja volt, ahol teli voltak a diákok és tanárok búcsúzó könnyekkel, melyek végigcsorogtak arcukon, mikor belegondoltak, ez az utolsó napuk együtt. Ám a levegő nem volt sokáig teli a fájdalommal, este ugyanis elkezdődött a zene és tánc. Mindenki táncolt mindenkivel. Vagyis, csak majdnem. Volt egy társulat, ami nem nagyon vegyült más házbeli diákokkal. Ők voltak a mardekárosok.

A társaság vezető szerepét Draco Malfoy töltötte be, vele együtt ült az asztalnál Vincent Crack, Gregory Monstro és Blaise Zabini. A fiúk beszélgetésbe kezdtek 2 üveg pezsgő mellett, míg az asztal túloldalán Pansy Parkinson körül ült Millicent Bulstrode és Sally-Ann Parks. A lányok éles kacagását a Nagyterem túloldalán nem lehetett hallani, de az asztalnál ülők nagyon is észrevették.

- Ugyan, ki hinné el? – kérdezte Sally-Ann.

- De mondom, hogy láttam. Eskü. – tette szívére kezét Millicent.

- Ugyanmár lányok! Hisz ő Trewlony professzor. – kacagta Pansy.

- Igazat mondok.

- Na de Piton profi és Trewlony?! A mi Pitonunk! Na nem! Ezt nem veszem be Milly! – rázta Sally hatalmas göndör, vörös haját.

- Én sem hiszem. – nevetett fel Pansy.

- De én láttam. Ott álltam tegnap a folyosón, mikor Trewlony megpróbálta átölelni Pitont, aki teljesen kétségbeesve menekült el.

- Hah, Piton és a kétségbeesés? – emelte meg Pansy a szemöldökét. Hitetlenkedve elfordult az asztalhoz egy szőlőszemért, mikor találkozott a vele szemben ülő Dracoval a tekintete. A fiú gunyoros mosolyt villantott, mire Pansy grimaszt vágott és visszafordult csevegni. Épp egy lassabb szám kezdődött, az I will always love you.

- Ahh, imádom ezt a számot. – sóhajtott hajába túrva Sally.

- Ja, Whitney tudja mit hogyan kell mondani. – helyeselt Milly.

- Bocsánat hölgyek. – szólt egy kellemesen mély hang. A lányok feltekintve a szőke Dracoval találták szembe magukat. – Elrabolhatnám Pansy-t pár percre?

Egyszerre 6 szem szegeződött a fekete hajú lányra, aki pirulva pillantott a feléje nyújtott kézre.

- Hát persze, épp kezdtük megunni. – Sally előrelökte Pansy-t, hogy az felálljon.

-  Jó tudni. – morogta vissza a lány, miközben elfogadta a fiú kezét.

Draco bevezette őt a lassúzó tömeg közepére, és megpördülve magafelé rántotta a lányt. Összesimulva vették fel a ritmust.

- Miért kértél fel táncolni? – nézett fel a kék szemekbe.

- Ez az utolsó este, nemde? Mellesleg túl messze voltál, hogy elérjelek.

- Hogy mi? – kérdezte rökönyödve Pansy.

- Jól hallottad. – nézett vissza komolyan a hatalmas barna szemekbe, amik majd kiugrottak a csodálkozástól a helyükről.

Pansy felvonta egyik szépen ívelt szemöldökét, és elfordult, hogy lenyugodjon. Draco túlságosan is közel volt hozzá. Míg lassan ringva a fiú karjaiban körbe-körbe forogtak, szemrevételezte a körülöttük táncolókat: Ron és Hermione, Harry és Ginny, Luna és Neville, Piton és Trewlony… Hogy mi? De Draco tovább pörgette, majd közel hajolt a lány füléhez.

- Gyönyörű vagy! – suttogta.

Pansy libabőrös lett a helyen, ahol Draco lehelete súrolta a fülén a bőrfelületet. Tényleg gyönyörűen festett. Sötét, indigókék pántnélküli estélyi ruha volt rajta, ami szorosan hozzátapadt testéhez, így kiemelve mellét és vékony csípőjét. A ruha nem volt hosszú, csupán combközépig ért. Lecsukta a szemét. Elgyengült. Draco Malfoy volt az évfolyam, nem is, az iskola leggazdagabb diákja, ráadásul híres is volt, okos, edzett, és iszonyatosan helyes, markáns fiú, lassan férfi. Ha egy ilyen embertől kapsz egy bókot, miközben szorosan tart a karjaiban és ringat a csípőjével egy Whitney számra, akkor nem lehet nem elgyengülni. Ha ez nem lett volna elég, szegény Pansy remegő lábainak; Draco megcsókolta a nyakát szorosan a füle alatt. A lány elhúzódott, hogy felnézhessen a szőke srác szemeibe.
Sosem látta még ilyennek a kék, hideg tekintetet. Teli volt tűzzel, vággyal, szinte perzselte a másikat. Az ajkaik csak milliméterre voltak egymástól, majd Pansy mindenről megfeledkezve szájon csókolta a másikat. A kecses női kezek szorosan fonódtak a fiú nyaka köré, egyikkel beletúrva a selymes szőke tincsekbe. A nyelvük pörgő, forró, izgalmas táncba kezdett. A lány nem bírta tovább, a lábai túl gyengék voltak, hogy megtartsák olyan erővel szemben, ami végighullámzott a testén, amit a csók váltott ki belőle.
Nem ez volt az első csókjuk, az elsőt csak egy Felelsz vagy Mersz játék közben váltották, de az se volt semmi. Tudta, hogy a fiú mire képes, de ez most mégis felülmúlta.

- Draco… - suttogta.

Draco megszakította a csókot, és kifele táncolt a tömegből, a Nagyteremből, egyenesen ki a folyosóra.

-------------------------

- Hová megyünk? – kérdezte Pansy, miközben próbált lépést tartani Draco-val.

- A Szükségek Szobájába. – felelte tömören.

- Minek? – lassított a lépésein.

Draco oldalt pillantott rá nyugodt fejjel. Pansy csak bámulta, és várta, hogy a fiú intézzen hozzá néhány szót magyarázat gyanánt, de az csak előrefordult, és továbbhúzta. Befordultak a sarkon, és már ott is voltak. Draco kinyitotta az ajtót és betolta maga előtt Pansy-t.

A  szoba kicsinek mondható volt, bal oldalon állt egy hatalmas piros huzatos baldachin ágy, velük szemben néhány szekrény, jobb oldalon egy kanapé, és egy üvegajtó, ami nyitva volt, és sötét csillagos ég volt odakint, mint a valóságban. Hiába több pohár pezsgő, és meleg terem, akkor is kivehető volt a fiú szándéka, még a szobából is. Pansy 180 fokot pördült és Dracora nézett.

- Ez ugye nem az, amire gondolok, hogy gondolsz?

- Az attól függ. – felelte higgadtan Draco, meglazítva nyakkendőjét és letéve a zakóját a földre. Lassan előresétált a lányhoz, aki megvilágosodva hátrálni kezdett.

- Hagyd abba! – szólt rá szigorúan.

- Nem csinálok semmit.

- Draco… - emelte meg a hangját, mikor beleütközött valamibe a lába: az ágyba. – Draco… én… - Draco gyorsan átkarolta a lány derekát és finoman odadörgölte az orrát a lány nyakához.

- Isteni illatod van. – hogy igazat adjon a kijelentésének, ismét megcsókolta a nyakát.

- Draco, nézd…

- Nyugalom Pans, nem fog semmi olyan történni, ami neked rossz lenne, ígérem.

És egy perzselő csókkal a lányba fojtotta a prédikálást, majd hanyatt dőltek az ágyon. Itt nem volt senki, aki közbeavatkozott volna. Draco kezei lassan végigjártak a lány testén, míg a másik sóhajtozva merült a másik ruhájának szaggatásához.

Az este meleg levegője a magasba vitte a sóhajtozásokat, egészen a csillagokig.